Clio Cupa 2.

Részletek

Közzétéve: 2012. október 11. csütörtök, 07:20

Írta: Crazyman

Találatok: 14816

3. Laguna Seca

Nagyon jó futamoknak néztünk elébe, szerintem sokan szertjük ezt a pályát. Az első lobbit Cool távolléte miatt Williams vezette, Akinek ezúton is nagyon köszönjük a segítséget. Az ő lobbijában két szabálytalanság miatt tett említést. A futam előtt figyelmeztette a versenyzőket, hogy a lobbiban lévőknek a boxutca kijáratnál nem léphetik át a dupla záróvonalat. Tehát végig kell hajtani. Ezt két versenyző nem tette meg az első futamon Fusy0N1337 és SumoSultan. Az így szerzett szabálytalan előny miatt az elért eredményeiket feleztem.

Az összesítésben történtek változások. Cool kihagyása kedvezett HUNPcDriver-nek és átvette a vezetést. A mi lobbinkban manDraGora parádés felépésével a 11. helyről felugrott a dobogó 3. fokára!!!

De most jöjjön Laller beszámolója:

Üdvözlöm az Urakat!

  A héten ismét Amerikába látogattunk, hogy a híres neves és mindenkiből vegyes érzelmeket kiváltó Laguna Seca pályán gyilkolhassuk a nem épp csiga lassú, csigaevő versenygépet. A B500-as kategória már elég gyors de még kezelhető versenygépeket takar. Ezek nem minden hibát torolnak meg és még a magam fajta közepes tudású versenyzők is uralni tudják a gépet.

Nézzük mit is érdemes tudni a pályáról:

A Kaliforniai Monterey közelében fekvő, és elsőszámú szponzora után Mazda Raceway Laguna Seca-nak elnevezett 2,2 mérföld hosszú versenypálya 1957-ben nyitotta meg kapuit. Miután a közeli Pebble Beach-i Utcai Vesenyeket biztonsági okokból fel kellett függeszteni, az új pálya 1,5 millió $-os költséggel az amerikai hadsereg tulajdonában lévő területen épült fel. Bár soha nem adott otthont Forma 1-es versenynek, a pálya számos "Champ Car" házigazdája volt minden évben 1983-tól 2004-ig, valamint jelenleg is itt rendezik meg az amerikai Le Mans sorozat, valamint az A1-es sorozat és a Moto Gp egyes futamait.

A hírhedt "dugóhúzó" kanyart tartják a világ egyik legnagyobb kihívást jelentő pályaelemének, részben a meredek lejtése-, részben pedig a beláthatatlan csúcsa miatt. Az 1996-os "Champ Car" verseny utolsó körében Alex Zanardi a "dugóhúzó" belső ívén előzte meg Bryan Herta-t, így aratva emlékezetes győzelmet. A pálya több szakasza az amerikai verseny-történet nagyszerű alakjainak nevét viseli. Többek között az Andretti hajtűkanyar, a Rahal egyenes és Rainey kanyar.

  A verseny előtt lefutott időmérő alapján az 1. helyről Arms, a 2. helyről HUNPc, a 3. helyről Swenson vághatott neki a neves aszfaltcsíknak. Jómagam az utolsó vagyis a 10. helyen vártam, hogy elkezdődjön a felvezető kör. Ha jól emlékszem egy értelmes kört sem sikerült összeraknom az időmérőn így leghátul nézhettem Lancelot állítólag felmatricázott autóját. A valóságban olyan szűz festése volt ahogy a gyárból kijött. (Programhiba). A repülő rajt Arms határozott Go-Go-Go-jával kezdődött. Nem sok repülőrajtom volt eddig, de mondhatom ez most példa értékű volt. Gyönyörűen felsorakoztunk és figyelve a másikra szépen el is rajtoltunk. Mellékesen jegyzem meg az FRH-s Go-Go a leghumánusabb Go-Go mert két embernek jár. A leggyorsabbnak és a leglassabbnak a második futam fordított rajtsorrendjének köszönhetően. Nincs olyan emberjogi bizottság amelyik ne venné fel a követendő példák közé.

Apropó bizottság………………………….……., ááá ez egy más történet.J

Lancelot és Effendi kakaskodásának köszönhetően az első kanyar után 2 pozíciót is nyertem. A 3. kört megkezdve Ice mellé kerültem egy jó kigyorsításnak köszönhetően majd az első kanyarban centikre egymástól, de vigyázva a másikra lemeccseltük a gyorsulási versenyt.

A harmadik kör végén Lancelot úgy érezte eljött az idő a bokszkiállásra. Az elgondolás jó volt, a megvalósításnál viszont szőr kerül a karburátorba. Bemutató jelleggel megmutatta a mögötte érkezőknek, hogy hol nincs bokszkijárat. Ez megalapozta a további pár körét, nekünk pedig bearanyozta az első futamunkat. Nem nagyon röhögtünk. Ha ez Fridzsivel történik tuti megállapítja, hogy szar az élet.

Annyi még hozzá tartozik az első futam krónikájához, hogy Ice a legelején informálisan közölte, hogy „a bokszbejárat, full gázos”. Innentől kezdve (ismerve Ice-t),  senki sem mert teljes gázzal bemenni, csak ő. Kiderült most kivételesen nem viccelt. Ezt meg is állapíthatta,  aki rászánta magát a kötelező kiállásra. A kijárat viszont tényleg nem volt egyszerű. Verseny elején lett szólva mindenkinek, hogy le ne térjünk a sárgaköves útról és lelkesen kövessük a fehér kivezető vonalat a nyálkás szakaszon át. Ennél undorítóbb bokszkijárattal még nem találkoztam a Forza pályák között. Ha ez az életben is ilyen, márpedig nagy rá az esély, akkor a tervező megérdemelné, hogy vizes papuccsal jól seggbe rúgják.

Az ötödik körben már a 6. helyen kocsikáztam miután megelőztem a célegyenes ráfordító kanyarban Effendit. Közben az élen HUNPc átvette a vezetést Arms-tól. Így kénytelen volt Arms full képernyőben nézni HUNPc iszonyat színválasztásának eredményét. Effendi és én a 6. körben mentünk ki utángyártott alkatrészekért a bokszba. Átküzdöttük magunkat az Ice által Loctite kanyarnak elkeresztelt bokszkijáraton és iszonyat lelkesedéssel vetettük magunkat a mezőny után. Jeges becenevű már említett, jókedvében lévő versenyzőtársunk nem felejtette el megemlíteni, hogy a bokszkiállás során megfigyelte, hogy a fényképezős pasi már a csütörtöki gyakorlás során is ott állt, és ugyanabban a ruhában van… Ezt nem szeretném kommentálni. Úgy hülye ahogy van! J
Sumo cimbi a nyolcadik körben állt ki pancsolt benzinért, de sajnos a fehér vonal lekövetését nem sikerült teljesen megvalósítani. Ahogy a mondás is tartja: legrövidebb út az egyenes, de a helybeliek tudnak egy rövidebbet az erdőn keresztül. Ő helybeli!

Ezután különösebb esemény már nem történt, Arms és Fusyon tartós csatáját leszámítva, de első ránézésre szerintem ez is elég egy 16 körös versenyre a távoli Amerikában.
HUNPc nagy előnnyel nyerte az első futamot, Arms és FusyOn előtt. Én a 7. helyen értem célba, javítva három helyet.

 Következett a második futam, amely elég sok izgalmat ígért. Még tartom a véleményem miszerint a második futamon mindenki bevállalósabb.

A fordított rajtsorrend következtében ifjú motoros cimborám, Lancelott indulhatott az élről, majd őt követte Effendi és jómagam. Felsorakozott a mezőny és feszülten hegyeztük a fülünket.

Öröm volt a visszajátszás ezen szakaszát megnézni, annyira jól mutatott a fegyelmezetten egymás mellett és mögött haladó 10 autó látványa.

A verseny után hallottam olyan hangokat, hogy lancelot nagyon kivárt a Go-Go-Go kimondásával. Már-már annyira, hogy a keze gyorsabb volt mint a hangja. Gyorsítás közben jutott eszébe, hogy Ő rajtoltatja a mezőnyt és gyors benyögte, hogy Goooo. Komolyabb bajom nincs ezzel, hiszen nem olyan egyszerű ez mint ahogy látszik. Bajom már csak ezért sem lehet, mert a rajtnál leléptem Effendit és így másodikként fordulhattam el az első kanyarban. Így nekem jól jött ki.

Ice koma rám is szólt a kis sasszemével, hogy a rajtvonal előtt előztem meg Effendit, így a következő lehetőségnél visszaengedtem magam elé. Sasszem így volt korrekt.

A híres dugóhúzó kanyarhoz érve senki fenekébe nem fért volna be a zabszem. Az 1 m² –re jutó Cliok száma  három volt. Mindenki a becsukott szem, teljes gáz elvére építve próbált pozíciót szerezni, több-kevesebb sikerrel. Minimális károkozást követően, szülőzés nélkül egy-két bocs kíséretében, fordult el a lelkes kiscsapat ezen a szűk helyen.

Ice, Wiiliams, Effendi és Sumo alkotta a középmezőnyt, és a látványos mozdulatokat is Ők produkálták a verseny kezdeti szakaszában. A harmadik körben a mezőny durván 100 méteren húzódott el. Ez is mutatja, hogy mennyire kiélezett küzdelem volt. Aki hibázott az lemaradt. Így történt ez velem is. FusyOn egy kicsit megpöckölt és ennek következtében egyből a pályán kívül találtam magam. Átlag versenyen ez még javítható lett volna, de itt három fájdalmas pozíciót is veszítettem.

Ki is mentem a kör végén a bokszba PZS-ért. A csapatfőnök a csapatpszichológust küldte ki letörölni a Clio szélvédőjét, hogy egy kis lelket öntsön belém. Egy kicsit felvidított, hogy Sumo és az én autóm összeforrt a bokszban. Hogy is mondják?! Kéz a kézben, kéz a másban, más a kézben, más a másban.

Szipogva elindultam a Loctite kanyar felé, bízva abban, hogy legalább a kijáratott nem rontom el. Visszaérve a pályára újult lendülettel vettem célba az előttem autózó Effendit, menekülve Sumo elől.
A negyedik kör végén FusyOn és Arms is meglátogatta a fényképész srácot a bokszban, majd elkezdték egymás gyepálását. Persze nem szó szerint.
Ekkor Lancelot haladt az élen halogatva a bokszkiállást. Biztos elevenen élt még benne az első futam bejáratkeresős momentuma.
A 7-8. körben Ice-al nagyon jót csatáztunk a hetedik helyért. Oda vissza adogattuk egymásnak a pozíciót. Ő kaparintotta meg és utána el sem engedte. Szép és korrekt versenyzéssel dobott oda Sumo ölébe, aki megrágott majd hátul kieresztett.
Ekkor már a 9. helyen haladtam. Mögöttem Swenson haladt komor egyhangúsággal, beletörődve az utolsó helyezés lehetőségébe.
A 14. körre szétszóródott a mezőny és a csatazaj is elcsitult. Itt már csak egy említésre méltó esemény történt, mégpedig Lancelottal. Bocs de megint nehéz röhögés nélkül kibírni. A bokszból kifelé jövet bevitt magának egy válldobást és leamortizálta a technikát.  Innentől kezdve a kis Clio „LAGG”feljebb csak a bontóban tudott volna versenyezni, hogy ki éri el hamarabb a darálót.

A versenyt lefutva 1. helyen FusyOn, 2. helyen. HUNPc,  3. helyen pedig Arms futott be jól megérdemelten.

  Én a 8. helyen szeltem át a célvonalat, de az eredmény annyira nem is érdekelt. Sokkal fontosabb volt a tudat, hogy nem feleslegesen töltöttem el ezt a majd 1 órát, hiszen megint jól szórakoztam, és csapatépítő jelleggel megint volt min, és megint volt kin (Lancelot) röhögni.

Köszönöm srácok!

© Üdv. Laller075

 GRATULÁLOK MINDENKINEK AZ EREDMÉNYEKHEZ!!!